Kezdő nyelvtanulókban merül fel a kérdés: mennyi időnként kell valamit ismételni, hogy végleg rögzüljön? A válasz pedig, amit legtöbben várnak rá egy egész szám. Ilyen szám azonban egész egyszerűen nem létezhet. Mégis: a kérdés jó, mert a hatékony tanulási módszereket feszegeti, és válasz is van rá. Ezt olvashatod most, szigorúan tudományos alapokon, szigorúan emberi lények számára.
A legrövidebb út a tanuláshoz
Nemrég megkérdeztük a vevőinket, hogy milyen funkciót szeretnének még látni az angol tanulókártyáinkhoz tartozó online hozzáférésben. Volt, aki kérte, hogy tegyünk bele olyan tudományos ismétlési módszereket, mint a Leitner, vagy a Pimsleur módszer. Nos, tanulási szakértőként ilyet nem tehetek. Az ok: ezeknek az ismétlési módszereknek a tudományos alapja teljesen figyelmen kívül hagyja azt, hogy EMBEREK vagyunk, élénk ÉRZELMI világgal rendelkezünk, illetve, hogy a tanuláshoz a legrövidebb út az érzelmeken keresztül vezet.
Ha számodra erős érzelmi töltés van egy angol szó mögött, mert mondjuk a szituáció, amiben hallottad, tele volt érzelmekkel, vagy csak simán szerelmes vagy a hangzásába, akkor könnyen lehet, hogy az életben nem felejted el. Ha számodra semleges a szó, akkor viszont 100%, hogy előbb-utóbb elfelejted. Az érzelmeidet egy matematikai képlet nem veheti figyelembe. Fontos tudnod: Pimsleur megkísérelt olyasmit számszerűsíteni, amit lehetetlen.
Ez olyasmi mítosz, mint az, hogy 21 nap alatt lehet új szokásokat kiépíteni. Még mindig kevesen tudják, hogy a számot egy amerikai plasztikai sebész találta ki egy maroknyi páciensére alapozva: szerinte ugyanis minimum 21 nap kellett, hogy a páciensei megszokják az új arcukat. Csakhogy a könyv bestseller lett az amerikai kontinensen, és a szám elterjedt. Ráadásul szerencsétlen módon torzítva, átlag 21 (és nem minimum 21) nap formában. Sok motivációs író és előadó máig tényként kezeli ezt a számot. Az igazságot egy újabb kutatás tárta fel: bár az átlag 66 nap, az eredmények 8 és 184 nap között szóródnak – mindez ugyanis totálisan egyénfüggő. Érted, mire akarok kilyukadni?
Kérlek, az ilyesmi tudományos kutatásokat mindig tartsd kartávolságra, és bátran vedd elő a józan paraszti eszedet, nézz utána, és tegyél fel kérdéseket! És most, hogy ezt tudjuk, nézzük, hogy mi ezekben a tudományos módszerekben a használható!
A legjobb ismétlés: növekvő intervallumú ismétlés
Tegyük fel, hogy bemutatnak valakinek egy összejövetelen! A menedzsment irodalom szerint a legjobb módszer, hogy megjegyezd a nevét az, ha rögtön a bemutatkozáskor elismétled, majd egy perc múlva a nevén szólítod a beszélgetés közben, aztán pedig egy kis idő után vagy hivatkozol rá valaki másnak a neve említésével, vagy bemutatod őt valakinek – amikor is újfent el kell ismételned a nevét. És a titok nem az ismétlések számában van, hanem az ismétlések között eltelt időközökben!
Ha elmondasz egy szót egymás után hétszer, akkor kisebb eséllyel jegyzed meg, mintha az ismétlések között szüneteket tartanál. És nem is akármilyen, hanem növekvő szüneteket. Pimsleur eredeti, iowai kísérletének időintervallumai: 5 másodperc, 25 másodperc, 2 perc, 10 perc, 1 óra, 5 óra, 1 nap, 5 nap, 25 nap, 4 hónap és 2 év. A bibi, hogy ő mindezt egy általános iskolában tesztelte. Elfoglalt felnőttek esetén ezeknek a betartása lehetetlen. De a jó hír: nem is szükséges!
Amikor ismételsz, egyszerűen tartsd be azt a szabályt, hogy növekvő időket hagyj ki az ismétlések között. Pár perc múlva, aznap még egyszer valamikor, másnap, pár nap után, egy, vagy két hét után, fél év után. És még csak nem is kell Excelben vezetned, nyugi, elég, ha érzésre és körülbelül betartod ezt. De várj, van tovább!
A tanulókártya appok titkos buktatói, amiről senki sem beszél
Az Ankit és a Quizletet (a világ vezető tanulókártyás alkalmazásai) sokan azért szeretik, mert eleve be van építve ez a növekvő intervallumú ismétlés. De azt még senki sem írta le, hogy mik ennek a hátulütői! Pedig biztosan van olyan tanár, aki ezt már megfigyelte a tanítványain.
Találkoztam már olyan nyelvtanulókkal, akik kezdetben imádják a Quizletet, mert statisztikákat ad és szép diagramokat rajzol a tudásukról. Az elemző típusú tanulókat ez erősen tudja motiválni. Viszont később, pont a kötött ismétlési módszerek miatt jól megtapossa a nyelvtanuló motivációját azzal, hogy egyszerűen nem engedi át a szókincselemet a tartósan megtanultak közé, akkor sem, ha a nyelvtanuló már kívülről fújja, mert nem telt még le az adott időintervallum. Magyarul: túl kocka az app. És sajnos találkoztam olyan esettel, amikor valaki emiatt hagyta abba az angolt.
Amikor alkalmazásokat használsz, figyelj arra, hogy NE engedd az alkalmazásnak, hogy megmondja neked: megtanultad-e a szót, vagy nem. Felnőtt emberek esetén ezt csakis önértékelés döntheti el. Ha úgy érzed, már jól megy, tedd félre! Ha még bizonytalan az előhívás, akkor hagyd a pakliban! És ez az, amiért a mi tanulókártya appunkba sosem fog egy ilyen kötött ismétlési módszer bekerülni. Egy üzenet azoknak, akik kérték: kérlek, bízzatok kicsit jobban magatokban!
Nem a technológia ellen vagyok. (Programozóként nehéz is lenne.) Biztosan tervezhető lesz majd egy olyan app is, ami pontosabban méri a tudást De figyelembe kell majd venni olyasmiket is, mint hány különböző szövegkörnyezetben vagy képes használni az adott szót, milyen gyorsan írod be, vagy mondod be, amikor emlékezni kell rá – ami ugye nehéz, mert mi van, ha a mobilodon használod, és közben mondjuk át kell menned az úttesten… Esetleg egy mobil MRI-vel mérhetnénk közben az agyműködésedet, bár ez még nem létező technológia. Úgyhogy egyezzünk ki annyiban, hogy egylőre jobb technológia az önértékelésnél nem létezik. Majd szólok, ha lesz, jó?
De lépjünk tovább, és rántsuk le a leplet egy újabb titokról!
Mitől JOBB az ismétlés még?
A tanulás alapszabálya: minél több idegpályát igényel a tanulás, annál aktívabb, és minél aktívabb a tanulás, annál gyorsabban megragad valami.
Ezért van az, hogy az angol tanulókártyáink használati utasításában elmondom: nem kell feltétlenül 100%-osan megtanulni a teljes tanulókártya csomagot a továbblépéshez! Ugorj a következő tanulási technikára mihamarabb: amikor a tanulókártyák ANGOL felével kezdesz játszani, és ezeket kombinálgatod, és belőlük alkotsz új mondatokat – úgy, hogy a magyar oldalukat már nem nézed. Ekkor is ismételsz, csak másképp! És ez az ismétlés másik titka: mindig kicsit változtass az ismétlési technikán!
A következő fázis az angol tanulókártyáinknál: vedd elő a munkafüzetet, és annak a feladataival foglalkozz! Ezek is beszédben, hangosan megoldandók, így ezzel is kicsit másképp ismételsz. Aztán jöhet a Kikérdező Videótréning, ami megint másfajta ismétlés. Érted, miért van ennyi „tartozék” a tanulókártyákhoz? Miért nem csak egy pakli papírt adok a kezedbe? És amúgy a saját készítésű tanulókártyáiddal ugyanezt meg tudod csinálni: mindig kicsit másképp ismételd át őket! Mert ezzel gyorsabban tanulsz, és a tanultak tovább megmaradnak.
Van jobb módszer az ismétlésnél?
Az ismétlésnek van egy olyan „fajtája”, ami a lehető legjobb fegyver a felejtés ellen. Ez a nyelvhasználat. De ha belegondolsz, ez logikus is! Amikor egy-egy angol kifejezést, vagy mondatot más és más szövegkörnyezetben ismételsz, hallasz, vagy mondasz, az megvalósítja mindkét feltételt: az ismétlés dinamikus és változó típusú is, és intervallumok is vannak közte.
Tehát az angol nyelvtanulás legjobb formája az, ha használod is azokat a nyelvi elemeket, amiket megtanultál. Tanultál egy új nyelvtant? Erőltesd bele a mondandódba! Van egy új kifejezésed? Találj olyan témát, amibe belefér, és vesd be! Ne ismétled az angolt, hanem használd!
Tündi és Norbi a két legjobb tanulóm volt azokban az években, amikor még tanárként működtem. Tudod mi volt az, ami megkülönböztette őket mindenki mástól? Az igyekezetük! Az órák angolul folytak, és ahogy hallottak tőlem egy új kifejezést, ők lecsaptak rá, és a következő órán megleptek azzal, hogy a tőlem hallott kifejezést egy új szövegkörnyezetben, más mondatban, más szituban visszamondták. És onnantól megpróbálták belefoglalni a mondandójukba többször is. Gyorsan is haladtak az angollal. Tavaly már Új-Zélandból láttam képeket tőlük a Facebookon.
Rögzülhet valami végleg?
Pár éve kísérletképpen feltettem egy kérdést a Facebook követőinknek: Hol voltál 2001. szeptember 11-én? A füstölgő World Trade Center képe tett egyértelművé a kérdést. A válaszokon viszont én is meglepődtem: nemcsak a helyet tudták megmondani a válaszadók, hanem sok esetben a testhelyzetet, azt, hogy kivel voltak, vagy hogy milyen ruhát viseltek.
Vagyis a válasz: igen, beéghet valami annyira a memóriádba, hogy semmi nem törli ki. Ilyenek a traumák, vagy ilyen a J.K. Rowling által megírt dementorűző bűbáj, ami Harry legerősebb pozitív emlékképpét használja. A mesének van alapja: ha erős pozitív érzések kötődnek valamihez, akkor azt nehéz kitörölni a memóriából. A kulcs tehát: az erős érzelmek. De azért van itt még valami.
Aki huzamosabb ideig élt külföldön, azt pontosan tudja, hogy mi történik az anyanyelvével. Először a tulajdonnevek esnek ki. Petőfi még megvan, de a Sándor lemarad. Elhalványulnak a jól ismert utcanevek is. (Melyik az az utca, ami az Erzsébet hídra vezet? Rákóczi? Kossuth?) Aztán a ritkán használt szavak jönnek, majd az olyan nyelvtani szabályok, mint például a ritkább vonzatok. Részesül valamiBEN, hozzátartozik valamiHEZ, és társaik. Az Egyesült Államokból végleg hazaköltözve elővettem Mikszáthot, Jókait, Gárdonyit, és újraolvastam őket, mert újra kellett tanulnom a magyar igevonzatokat. Kérdés: ha ez történik az anyanyelveddel, amikor nem használod, akkor mi történik egy idegen nyelvvel? Nos, ugyanez.
A tanulság: ritka az, ami végleg rögzül. Ehhez vagy trauma, vagy eufória kell. A jó hír viszont az, hogy a nyelvhasználat is egyfajta ismétlés – ráadásul erőfeszítés nélküli és szórakoztató. Én erre szavaznék, ha választanom kéne neked ismétlési módszert.
És most vissza az eredeti kérdésre: mennyi időnként kell ismételni a tanult kifejezéseket, hogy végleg rögzüljenek?
Az 5 fő megállapítás, amit fontos megjegyezned
Ha megalapozott választ akarunk adni, akkor ezt az 5 dolgot kell figyelembe venned:
#1 Fehér holló az, ami véglegesen rögzül.
#2 Egyszerű egész számban nem lehet meghatározni a választ, mert emberi lények vagyunk.
#3 Minél erősebb az érzelmi töltés, annál kevesebbszer kell ismételni.
#4 A hatékony ismétlés az, amikor egyre több időt hagysz ki az ismétlések között, és mindig kicsit másképp ismételsz.
#5 A legjobb ismétlés a folyamatos nyelvhasználat.
Szívesen hallanám a TE tapasztalataidat is!
Neked mi vált be? Te hogy ismételsz? És ha használsz tanulókártya appokat, TE hogyan használod őket?